Wednesday, 30 December 2009

2009 FAIL-jei

A lista szubjektív, lehet postolni sajátot is.

10: Franz Ferdinand - Tonight
Több év várakozás után valami bombasztikusat vártam a skót srácoktól. A beharangozó kislemezük meghozta a kedvemet: gondolkozás nélkül mentem a launch party-ra (Corvintető). Nem is hezitáltam, megvettem az albumot (a dupla változatot: a második korngon mix-ek leledzenek). Hibaaaa. A lemezen szürke ködbe vesző számok sorakoznak, ráadásul rengetegszer áthajlik az elektronyos/szintipop irányba, amit nagyon nem díjazok. A karcosság és töredezettség hiányzik majd mindegyik dalból - pont az, ami jellemezte őket. Ha valaki más készítette volna el az albumot, akkor bólogatnék, de a gitárpop vezéregyéniségeitől mást vártam. A kritika vegyesen fogadta, rengetegen szerették és kb ugyanennyien húzták a szájukat...
Viszont a Bite Hard és a What She Came For kíválóra sikerült.


9: Szeretett intézményünk, a BGF, 3500 magyar forintra emeli a térítési/különeljárási vagy milyen díjat. Egyszeri szociális juttatás karácsonykor persze nincsen, a megelőző évekkel ellentétben...
Válság van gondolom...


8: Lady Gaga és Britney Spears
Brrr. Mind2 "énekesnő". A jól megrendezett klipek csillognak, villognak, látványosak a táncjelenetek, a számok dallamosak és könnyen megjegyezhetőek. Hangjuk nincs, de az nem érdekel senkit se.
Az előbbi hölgy még csak nem is néz ki jól - az állandóan rángó kamera és az idiótábbnál idiótább öltözet meg a hype miatt ezt már szinte észre se lehet venni... :]
Spears kisasszony sorsáért meg a fél világ aggódott. Rajta kívül még van pár millió ember, akinek nem megy jól a dolga, csak a Storyba nem kerülnek be... A "kámbek", elsöprő sikert és sok-sok MTV díjat hozott :P

Egy illő videó.



7: Barack Obama, Nobel díja (hogy kell ezt írni? :S)
Bírom a csávót, de mégis mi a pélót tett azért, hogy ebben a megtiszteltetésben részesüljön? Vagy csak nem volt más jelölt ... ez viszont nem sokat jót sejtet az aktuális világpolitikai trendről :\


6: Scuderia Ferrari
Vezethetetlen autót készítettek, amit a csúfos történelmi kudarctól a Jégember mentetett meg: majdnem nem szereztek pontot 4 futamon át!
Massa magyarországi sérülése után nem találtak egy olyan pilótát, aki képes lett volna akár egy árva pontot szerezni.
A csapat egyetlen idei győzelmét, a csodával határos módon megszerző Kimi Räikkönen-t hálából kipakolták. Elvileg ők egy nagy család. Voltak valamikor.


5: Real Madrid spending free
A királyi gárda 2008 nyarán úgy 200 milló euro-t költött sztárok igazolására (Cé Roni, Kaká, Benzema...). A nagyját banki kölcsönökből. Válság idején az emberek csak jóval szigorúbban juthatnak hitelhez (ez így rendjén van), a focicsapatot viszont lelkiismeret furdalás nélkül támogatják a spanyol bankárok.
Megjegyzem, hogy az eredményeik megegyeznek a tavalyival.


4: Koncertek

Sajnos elég sok zenei eseményre nem jutottam el idén.
A legnagyobb FAIL talán a nyár végi ZP-s Quimby lett. Kezdés előtt 15 perccel értünk oda az ismerőseimmel. A Conutry Joe McDonald addigra már harsogott és a sor meg a Petőfi hídig ért. Így a parkba kényszerültünk és onnét hallgattuk végig az egészet.
Több Carbonfools-ra se tudtam elmenni betegség, családi okok vagy a suli miatt.
De december 31-én kárpótolhattuk magunkat a Dürerben. Éjfél előtt Kiss Tibiék, utána meg a Carbon szórakoztatta az egybegyűlteket. Jó évzárás volt :D


3: Oasis
A manchesteri tesók nem bírták tovább egymás jelenlétét. Már nem először, de úgy tűnik immár véglegesen búcsút mondtak a közös zenélésnek. Poszt ugyanerről volt már korábban.


2: Majmok
A kedvenceim még mindig nem látogattak el kis hazánkba. Ausztriában, Lengyelországban, Szerbiában és Horvátországban adtak bulikat augusztusban; Budapest érthetetlen okokból kimaradt. Legalább egy pecsás szösszenet lehetett volna.


1:
Egy nagyon közeli barátom a tavaszi félévét költségtérítéses formában kezdte meg a PSZF pénzügy és számvitel szakán.
Ennek számos oka lehetett, konkrét választ hosszas keresgélés után se sikerült találni. Lustaság, nagyképűség, túl magas követelmények? A kérdőjelek listáját igen hosszúra lehetne nyújtani.
Egy biztos, hogy újabb évvel eltolta a diplomáját és majdnem 200ezer forintot kell lepengetnie, ami nem kifejezetten szerepel egy 21 éves csávó tervei között.
De azért sok sikert kívánunk neki 2010-re, ahogy Neked is! :)

Photobucket


WOOOOOOOO

Heti ajánló: szörfzene

Sokan hallottuk, de kevesen ismerjük. És sajnos még kevesebben vannak köztünk azok, akik sok-sok évvel ezelőtt elindították ezt az új zenei hullámot a 60-as évek Amerikájának első felében.
Nem szeretnék rébuszokban beszélni, így íme egy gyors áttekintő az egykor trendmeghatározó, életvidám, "feel-good" irányzatáról: a szörf zenéről.



Az Egyesült Államikban az 50-es évek közepére vezethetjük vissza a gyökereit, Orange Country és Dél-Kalifornia, azaz az egyre nagyobb teret nyerő szörfkultúra kialakulásának területére.
Jellemző hangszerek az elektromos gitár, basszus gitár, dobok és a billentyű voltak. Ezek mellet természetesen rengeteg minden "hasznosításra" került: előszerettel használtak a számokba a fúvós hangszereket.
Virágkorát a 60-es évek első felében élte, azonban sosem tűnt el teljesen és például a 80-as években, valamint a 90-es években is visszanyúltak az előadók ehhez a jól bevált recepthez, ha éppen nem tudtak elég kreatívak lenni (:
Legtöbbünk számára a Pulp Fiction-ből lehet ismerős jó pár fülbemászó dallam. Szerintem a Surf Rider a legeslegjobb.



Érdemes meghallgatni a korszak egyik kiemelkedő együttesének, a The Ventures változatát is.



A szörf zene, mint irányzat hanyatlását a rock elterjedésének köszönhette, amit az hiszem nem bánunk...

Soraimat zárom a The Beach Boys klassikusával.



Remélem kellemesen telt a karácsony, diós beigli evéssel :D

Saturday, 19 December 2009

Heti ajánló: EoDM

Új rovatot indítok.
A tartalomról annyit, hogy mindig a heti aktuális mániám fog ide kerülni: zene, könyv, film, satöbbi.

Photobucket

Sok-sok szeretettel mutatom be nektek az Eagles of Death Metal nevű amcsi rockbandát. Az idei évben Magyarországon is felléptek a Dürer Kertben, amiről én még anno azt se tudtam mi fán terem, csak a wan2-ban olvastam egy írást, de még nem nagyon érdekelt akkor.
Igazi, feel-good, tökös rakenkroll muzsikát játszanak. Stoner elemeket(Josh Homme a dobos ezúttal) és a 70-es évek hangzása is visszatérő elem. Az első albumuk 2004-ben jelent meg Peace, Love, Death Metal címmel - nekem ez tetszik a legjobban: sokkal nyersebb és egyszerűbb hangzású, mint a későbbi munkáik. Azóta még 2 korongot dobtak piacra (2006 Death by Sexy, 2008 Heart On).
Viszonylag egyszerű hangzásvilág és a fülbemászó dallamok miatt sok reklámban hallhatóak a zenéjük.

Itt egy nagyon sodró, killer szám a Peace, Love, Death Metal-ról. Nagyon szeretem: amikor meghallottam a lábdobolás automatice indult.

Saturday, 12 December 2009

#2 Te vállald a felelősséget!

Mi saját magunk felelősek a gondolatainkért, cselekedeteinkért, viselkedésünkért a kapcsolatainkért és az eredményeinkért is...
Nem szabad áthárítani másokra, ahogy hibáztatni sem. Valóban sokkal könnyebb megoldás valakire ráfogni a kudarcot; de vajon nekünk attól jobb dolgunk lesz-e vagy ez mindössze arra jó, hogy védjük a törékeny egonkat?
(Léteznek olyan események is, amikre valóban nem terjed ki a hatásunk, nos azokra a dolgokra némi gondolkodás után rájöhetünk, hogy kár a sok-sok pszichikai energia beleöléséért)

Amint felelősséget vállalsz az életedért és körülményeidért, sokkal könnyebben megbirkózol a problémákkal és elfogadóbb emberré is válsz egyben.

Photobucket

Wednesday, 9 December 2009

#1: Fogadj el mindent ...

... úgy, ahogy van.

A legtöbb ember azt kívánja, bárcsak más lenne a világ/az élethelyzetük. Áldozatként tekintenek magukra és így saját magukat béklyózzák meg. Egyáltalán nem hatékony dolgokkal foglalkoznak, mint pl panaszkodank az ismerőseiknek (akik biztosan megerősítik őket arról, hogy mindent jól csináltak, csak a világ egy szar hely), magukban keseregnek a múlt már megváltoztathatatlan történésein. Ez nem jó. Sok energiát elvesz és a kedvünk se javul tőle.



Csak fogadd el a dolgokat úgy, ahogyan vannak - ne ellenálj! Ha ez megtörtént, akkor már lesz elég erőd ahhoz, hogy elkezd megváltoztatni a Téged körülvevő világot. Nem 2 nap alatt fognak történni a változások, a tisztánlátás végett ...

Kezdődik

Már régóta törtem azon a fejemet, hogy milyen hasznos dolgokról tudnék írni a totohimself olvasóinak. Jelentem rájöttem.
Amerikában élő nagypapánk, DavidD törvényeit osztom meg Veletek egy sokrészes cikksorozatban: saját fordításban; adott esetben némi egyéni meglátásal, kiegészítéssel adagolva.

Kiknek fog szólni? Bárkinek, aki elolvassa (: Ugyanis az alábbi sorokból mindenki hasznosíthatja azt, amiről éppen úgy gondolja, hogy az ő saját életében szükségét veszi. Ezért nyugodtan ajánlom fiataloknak vagy idősebbeknek, fiúknak és csajoknak egyaránt. Elöljáróban annyit mondhatok, hogy több bejegyzés is koncentrálni fog arra, hogy miként tehetjük jobbá az emberi-vagy párkapcsolatainkat.



Fontos tudni, hogy nem mindig érényes törvényekről fognak szólni a bejegyzések, sokkal inkább iránymutatásokról és nézőpont tágításról. Lehetőség arra, hogy talán másképp lássuk a világot, vagy éppen megerősítést nyerjünk, hogy jó írányba haladunk.

Woooo, let's begin!

Saturday, 5 December 2009

This is the end

It wasn't my intention to write 2 articles in a row according to music. But I would like to express my deep dissapointment about some recent break-ups in the UK.
These were:

The Rascals. Miles Kane - the trio's frontman- anounced his departure from the band at the very end of August. The critics said that their album wasn't good, but imho they made some really nice tunes. My fav one is the Freakbeat Phantom

The Rakes. I'd say they belong to the post-punk/indie-rock scene. The split was announced on the 22nd October :\ Check this: Open Book

And which is the third? I guess the reader (You :]) heard about Oasis. Well, the Gallagher brothers were able to handle their conflicts from 1991 till 2009. They reformed britpop in the mid 90's and made severel megahits, like Wonderwall, Stand By Me, Champagne Supernova and so on and so forth... Here it comes on of the killer tracks Fucking In The Bushes Yupp, it might be familiar from Snatch.

Wednesday, 25 November 2009

Sarkvidéki Majmok


Ha egy együttes ilyen nevet választ magának, akkor a Humbug albumcím már nem is tűnik annyira elrugaszkodottnak – ellenben voltak, akik már a megjelenés előtt azt hajtogatták, hogy „Miezmár?!!” 2 szünet elteltével 2009 augusztusában megjelent a sheffieldi együttes harmadik stúdióalbuma. Direkt nem mondtam, hogy sorrendben harmadik, ugyanis a frontember, Alex Turner és jó barátja, Miles Kane a The Last Shadow Puppets néven futó projektjükkel 2008 egyik leginnovatívabb albumát tették le a képzeletbeli asztalra.

Az első két albumról most nem is szeretnék írni, a közönség és a kritika egyöntetűen pozitív visszajelzéseket adott. Teltházas koncertek és Favourite Worst Nightmare olyan gyorsan fogyott a szigetországban, amire a Beatles óta nem volt példa…

A Humbug munkálataira a fiúk Josh Homme-mal (Kyuss, Queens of the Stone Age, Eagles of Death Metal), a stoner rock legnagyobb alakjával és James Ford-dal (TLSP producer/dobos) szerződtek.



Az első single a Crying Lightning volt. A netes visszhangok alapján vegyes fogadtatással. Egyesek szerint ez az eddigi legszarabb AM szám. Nekem bejött az új hangulatot sugárzó hangzásvilág (de szépen kifejtettem…).

Az albumon első meghallgatásra bizony jó pár kifogásolható momentum van. Azonban minél többször rakjuk be a lemezlejátszónkba a CD-t, annál inkább magával ragad, beszippant a Humbug. Fölfedezhetjük az új koncepció szépségeit. A My Propellert az első öt hallgatásnál továbbléptettem, de most az egyik kedvencem. Talán a Dangerous Animals az egyetlen olyan dal, ami még mindig nem jön be. A Secret Door slágeres, koncerten együtt énekelős szám – sokadik hallgatásra a végén hallható kórus már egyáltalán nem is nyálas (: Matt Helders jó munkásember módjára püföli a dobokat és Nick O’Malley hibátlanul pengeti a basszusgitárt – majdnem az egész albumon magával sodor a ritmusszekció. A Potion Approaching talán a legjobb jelző az angol „badass”, Josh Homme hatása nagyon erős. A Fire and the Thud egy korábbi számuk továbbvitele: nagyon lágyan kezdődik, és amikor már azt hinnék, hogy egy lagymatag altatódal lenne, akkor kiderül, hogy ez azért mégiscsak egy rock album vagy mi a pék. A külföldi sajtó a Cornerstone-t nevezi ki az album csúcspontjának. A szövege és a balladisztikus szerkezete miatt. Biztos igazuk van, nekem annyira még nem álnak össze a komplexebb angol dalszövegek egységes egésszé… A Dance Little Liar a személyes kedvencem. Amikor először hallottam az ütemét, libabőrös lettem. A kezdés meg olyan, mintha valami barlangban mennénk és a víz csepegését hallanánk. Egy metálos ismerősöm szavát használva: ez a szám „horzsol” leginkább (: Sokak szerint a Pretty Visitors hasonlít leginkább a korábbi AM munkákra – felidézve azt a sodró, energikus lendületet, ami a ebben 10 számban (35 perc) kevéssé hangsúlyos. És e szempontból a leginkább eltérő az album a korábbiakhoz képest. Eltűnt a társadalmat és az embereket kigúnyoló fiatalos hév, helyette egy megfontoltabb, érettebb és talán inkább befelé forduló, sötétebb hangulatú munkával rukkolt ki a tinédzserkorból lassan felnőttekké avanzsáló angol négyes. Teljesen érthető az az álláspont, hogy ez teljesen más, mint amit megszokhattunk. Viszont ha mondjuk a Whatever People Think That’s What I’m Not-ra vagy a Favourite Worst Nightmare-re hasonlított volna a harmadik stúdióalbum, akkor egy újabb rókabőr lett volna, biztos sikerért cserébe. Abba meg bele se merek gondolni, hogy milyen lenne az AM, ha átálltak volna szinti-rock-ra, mint ahogy a Killers, vagy akár Alex Kapranos is tette majdnem végig a Tonight során.


A Humbug nem első hallgatásra bontakozik, ki. De nem is másodikra. Úgy gondolom, hogy az Arctic Monkeys már nincs abban a kényszerben, hogy első hallgatásra is a mindenki által könnyen befogadható slágereket gyártson –már bebizonyították, hogy tudnak olyat. Ők már a következő szintet választották. Aki veszi a fáradtságot és időt, felejthetetlen élményben lesz része és gyűjteménye egyik büszkesége lesz, az eredeti, papírtokba csomagolt CD.


Értékelés: 4,5/5


Monday, 16 November 2009

Hogy jóll kezdődjön a hét

... íme egy viszonylag friss Remi videó (sajnos belelóg a sidebar-ba)



:D

Friday, 13 November 2009

Korunk paradoxona

"Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink;
több a kényelmünk - kevesebb az időnk;
több a végzettségünk - kevesebb az értelmünk;
több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;
több a szakértőnk - több a problémánk;
több a gyógyszer - kevesebb az egészség.

Megjártuk a Holdat oda-vissza,
de bajos köszönteni a szemben lakót.
Több a számítógép, több az információ,
több példányban készülnek másolatok,
mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.

Nagyok lettünk mennyiségben,
de minőségben aprók;
gyors ételek és lassú emésztés ideje ez;
magas ember törpe jellemmel;
égbe szökő nyereségek -
ám sekély kapcsolatok;
e korban sok van a kirakatban,
de a szobában semmi."


Segíthet abban, hogy odafigyeljünk arra, hogy ez velünk ne forduljon elő (:

/innét/

Saturday, 31 October 2009

Okay.
I decided that I'm gonna compose some more positive-sounding posts, so I will change the color theme. Hopefully it shows where I am heading to... :)

bless

Thursday, 15 October 2009

mély dolgok

Eredetileg úgy terveztem, hogy angolul fogok írni ide mindig, de már az első hosszabb post-tal megcáfolom az elképzelésemet.
Érdekelnek az új dolgok már egy jó ideje és ez alól a jóga sem kivétel. Bárhol olvasunk/hallunk róla mindig dicsérik. Belső béke így, egészség úgy, blablabla. A Most Hatalma c. könyv nagy hatással van rám, így mindenféleképpen valami elméleti könyvvel akartam indítani. Cain-nel a FSZEK-ben jártunk és egyből tipli az egészség részlegre. Nézegetem a címeket. Rádzsa - Jóga. Hmmm. This is for me! Egy indiai fazon van az elején. Na mind1, bevezetőnek ennyi bőven elég. Írom is az agyeldobós részt.

Photobucket

AZ ÚT A RABSZOLGASÁGBÓL A JÓSÁGBA: EZ A JÓGA!
...
A vágytalanság szabadít meg az anyagi világ csalóka káprázataiból. A vágytalanság nyitja meg látásunkat, mert szepontjainkat gyökeresen megváltoztatja, és tárgyilagosak tudunk lenni, mindent a maga értéke szerint ítélve meg. A vágytalanság szabadít meg a gonosztól, mert alanttas ösztöneink nem tudnak többé úrrá lenni fölöttünk. ... A vágytalanság szabadít meg a szenvedésektől, mert szenvedést ki nem elégített vágyak okoznak.
/ez szerintem kulcs, gondoljunk csak bele saját hétköznapjainkba/
...

Hámozz le magadról minden vágyat, ami megmarad belőled, az: isteni.
Hogyan legyünk vágytalanok? Kiomondani könnyű, de keresztülvinni annál nehezebb. Hogyan szabaduljunk meg különféle vágyainktól, amikor én magam akarom azokat?
Itt az ember nagy tévedése. Az énnek, önmagunknak nincsenek vágyai. A vágyak mindig testi mivoltunkban működő természeti erők, amelyekkel a lefokozódott öntudatú ember azonosítja magát. Így külünféle látszat-éneket teremt magában, amelyeket a testi vágyak állandó kielégítésével - és a szokás hatalmával - nagyra hizlal, míg végre azok úgy elhatalmasodnak rajta, hogy már nem tud különbséget tenni a saját maga által létrehozott, nem valódi, hanem csak ál-ének között, és a valóságos ... igazi énje között.

Az ál-ének összessége alkotja a személyt. Magunkon is megfigyelhetjük ezeknek az éneknek a eletkezését, állandó váltakozását... Egyik elmúlik, jön helyette a másik.
/például a kamaszok identitásleresése/
Egyik nap kedvünk van valamire, másap kedvünk lelohad, mert esetleg más időjárás van ... Nem értjük meg, hogyan óhajthattunk még előtte való nap azt, amire most semmi kedvünk sincs. Mostani énünk nem érti meg tegnapi énünket, még kevésbé évvekkel ezelőtti énünket.
/fura belegondolnom, hogy ezek az ún. "én"ek kommunikálnak egymással a hétköznapokban. Nem csoda a sok félreértés, őszintétlenség. A konzumidióták is mind ide tartoznak: folyamatosan változnak, de nem belülről formálják magukat, hanem a külső hatások őket/
Pillanatnyi benyomások hatása alatt új szemályiségek keletkeznek bennünk, de aki erősen kapaszkodik az öntudatával a lelke mélyén lakozó, változtathatlan, örök énjébe, azt ezek a bennünk váltakozó látszat-ének nem tudják megtéveszteni és útjáról letéríteni, mivel ellenőrzi és használja őket tetszése szerint. Szüntelenül résen kell lennünk, hogy az ál-ének ne hatalmaskodjanak el rajtunk.
/mi ezt jelenlétnek hívjuk egymás között =)/
Ez az állandó ellenőrzés akaraterőnket napról napra erősíti és lelki egyensúlyunkat megőrzi.

Photobucket

Aki ezt nem teszi, és hagyja, hogy elhatalmasodni magán az ál-éneket, az lejtőre jut. Az ilyen embert teljesen megváltoztatja testének kora, egy esetleges éghajlatváltozás és utazás, vagy táplálkozásváltozás és száz másféle tényező.
/az aktuális trendhullámot követve éli mindennapjait; mások véleményére hallgatva választ állást; olyan döntéseket hoz, amivel elsősorban másoknak akar tetszelegni... Nem tudsz őszintén megbízni bennük/
Szerencsétlenség önmagának és mindazoknak, akikkel valamilyen kapcsolata van.

Photobucket

Megházasodik múlva hangulat hatása alatt, pályát választ, ígéreteket tesz, mindenbe belefog, hogy aztán rövid idő múlva más hatások alatt, más emberré válva, más nő után szaladjon, munkáját félbehagyja, ígéreteit megszegje, tönkretéve magát ... és mindent, amihez nyúl. Az ilyen emberből teljesen hiányzik a felelősségérzet, mert kiesett a középpontból ... nincs benne alap, amire építeni lehetne, nincsen benne összefogó erő, akarata sorvadt, öntudata összezsugorodott... Ennek az állapotnak az átlagnál erősebb fokát elmebajnak nevezik. De hol a határvonal? Aki nem tuda az ivásról, dohányzásról leszokni, az is akaratgyengeségben szenved, s az emberiség nagy többsége meg sem próbálja, hogy saját személyiségén uralkodjon. ... Az öntudatra ébredt ember látja, hgy minden csak fokozat kérdése, az is, hogy mikor válik az ál-ének hálózatába bonyolódott ember ... semmivé.

Photobucket

Ha az ember felismeri és ellenőrzi a benne saját maga által nagyra növelt ál-éneket, akkor rájön, hogy a vágyak azokból erednek, és nem a valóságos énjéből. Úgy szabadulhat meg tőlük, hogy az ellenkezőjét teszi annak, mint amit azok benne kívánnak.
/odamész és leszólítod azt a csajt, akit már fél éve csekkolsz, de féltél, hogy mi lesz, ha... lányoknál azért ez máshogy néz ki :)/
Az ál-ének berzenkedni kezdenek, sohasem sejtett erővel támadnak, néha keserves szenvedést okozva az embernek ... de ha erősek vagyunk és kitartunk, megszabadulunk tőlük és urak vagyunk a magunk portáján. Ha győzünk, olyan erők szabadulnak fel bennünk, amelyekről azelőtt fogalmunk sem volt, hogy birtokunkban vannak. WOOOOO!

Photobucket

Legyetek jók, véleményt, bármit szívesen olvasok! =]

~T


Monday, 11 May 2009

Introduction #1

Hey!

I wonder what it's like to write a blog...

(: