Tuesday, 28 December 2010

Tél

... az van.
Kint repkednek a mínuszok, itt a vizsgaidőszak. Adott ugye, hogy a főiskolás diák ilyenkor sokat tanul, ha sikerrel akarja zárni ezt az időszakot.
Itt egy zene, most játszom le tizenötödszörre, annyira magával ragad.



Remélem elolvad a hó a gecib3.

Thursday, 16 September 2010

Élő

Egy ideje nem volt bejegyzés, előfordul.

Sziget nagyon adta, minden nap rengeteg szórakozási lehetőséget találtam magamnak. A legemlékezetesebbek, kb időrendben: Re-G, The Hives, Peaches, GorillazSS (szerintem elég hakni volt a visszhangjához képest), DJ Erzsi, Nemjuci (meglepően jók voltak azon a nagy MR2es színpadon), The Carbonfools (az egyik legjobb koncert, amin valaha voltam és lett dobverőm, hö!), Rotrfont (nagyon jópofa folk-ska-sokminden egyveleg Gryllus Dorkával kiegészülve), Kistehén, Mistery Gang, a JimmiHendrix tribute együttesek a blues színpadnál, Billy Talent (az általám látott egyik legjobb szigetes teljesítmény és elég kúl a frontember), Kasabian (roppant pocsék hangosítás - viszonylag elől álltam, és enervált bandatagok), Muse (embertelen tömeg, csilivili, hátrébb álltam - a hangosítóemelvény mellett és ott szépen szólt), Csonka András ("NAGYSZÍNPAD! NAGYSZÍNPAD!" illetve "Ugyanezt mégeccer!"
Minden forintot megért a meexes hazamenős bérletem.

A lazítás után következett a tanulás: két hét intenzív számvitelezés után hármassal átmentem VK-n, wooo!

Zene hallgatásilag nem volt nagyon hasznos a nyár. Belehallgattam az ős blues-ba. Muddy Waters és társaira kellene gondolni:


Stone Roses. Te jó ég: ezek a srácok csodát műveltek a kilencvenes évek elején, ennek ellenére alig vannak benne a köztudatban. Ezen kívül Carbonfools minden mennyiségben, más nem is jut így hirtelen az eszembe.
Tervbe van véve Cure, Rolling Stones, korai Killers és Editors.

Tuesday, 6 July 2010

Sziget jóságok

Augusztus 11-e legnagyobb durranása számomra egyértelműen a The Hives nagyszínpados produkciója lesz. A napokban végighallgatta a discography-jukat és szépen megfigyelhető a hangzásviláguk finomodása. A kezdeti punkos, karcos, relatíve szűkebb réteget megcélzó számokból egy rendkívül jól adagolt, a punk vonalból kicsit megőrző, olykor-olykor táncolható (gyak. ütemesen ugrálható :D) rockzene lett. Más dolgokra most nem is akarok kitérni, de az énekes hozzáállása a színpadi szerepléshez is dicséretes.

Íme a svédek:



Saturday, 3 July 2010

Feszt

Közeleg a Sziget, kezdhetem tervezni a programomat lassan :)

Addig is egy aranyköpés az idei Glasto-ról:



The Dead Weather enjoy their set. Jack White joked: "It wasn't too long ago I saw Amy Winehouse give someone a smack here for someone touching her hair," he said. "It's the same for Baby Ruthless [The Dead Weather singer Alison Mosshart's pseudonym] – if you touch her hair, you'll get a smack."

Tuesday, 15 June 2010

Ezazz

Egy távoli országban az emberek életének nem része az iPhone. Nem járnak plázákba, mert olyanok nincsenek és szinte mindenki majdnem ugyanolyan ruhákban jár be dolgozni. Ez az ország Észak-Korea.



A focicsapatuk viszont pár perce játszotta le első meccsét sok évtized után a VB-n: becsületesen helytállt szambakirály brazilok ellen. 2-1-re nyertek Robinhoék egy klassz meccsen és minden elismerésem a 100%-ot nyújtó, lelkes, a játékkal törődő, reklamálással és színészkedéssel nem foglalkozó ázsiaiak ellen. Sok sikert kívánok neki, elnyerték a szimpátiámat.

Hotel Végtelent hallgatok most a RádioQ-n. Egyszerre írni és figyelni arra, amit hallok nem egyszerű... :P

Másodjára is meghallgattam a Foals új albumát. Számomra olyan, mintha az Explosions In The Sky-tól és Fleet Foxes-tól merítettek volna. Legegyszerűbben úgy tudnám leírni, mintha valami óriási búrát tettünk volna az együttesre, amin csak tompán jönnek át a hangok. Nyoma sincs az Antidotes-ot megkapóan egyedivé tevő lüktetésnek. A hangszerelés persze kiváló és magas színvonalú az egész lemezen ... néha az az érzésem támadt, hogy ez egy 2000-es évek közepéről előszedett kísérletezgető indi banda bemutatkozó anyaga. Jó számok vannak(Miami), slágerek nincsenek. 3/5
Amúgy nemrég a sógoréknál koncerteztek, a pacifaszért nem hívták el őket az A38-ra...

Ilyet tudnak élőben, agyeldobós:

Nyáridők

Az új designok közül választottam egyet, a korábbi postok, ahogy elnéztem széttördelődtek...
Ez van.

Thursday, 10 June 2010

Heti ajánló

Amy Winehouse
(klikk)
Back to Black (live)

Nem értem, hogy a környezete hogyan hagyhatta, hogy ez a csaj szétcsapja magát a sok kólázással :\

Ehhez a hanghoz nincs szükség vokalistákra.

(klikk)
Valerie

Friday, 28 May 2010

Kick-Ass


Rendkívül szórakoztató volt, üresjárat nulla.
Egy kicsit húztam a számat "looser-tinédzsernek mégiscsak működik az élet" részeknél. Az mondjuk zavart, hogy bazookával csípőből lőtt a srác :D valamint megvolt kivégzés előtti kötelező monológ is.
A zene minden jelenethez teljességgel odaillő, a harcok a Watchment idézték fel számomra. Fantasztikusan oldották meg, hogy a Hit-Girl jelenetek ne nevetségesek, hanem dögösek/áll-leejtősek legyenek - számomra ezek voltak a film csúcspontjai Big Daddy raktáros akciója mellett
Ha idősebb korosztály számára készítik el a filmet, egy kövér kilences is lehetett volna szerintem... Így:

erős 8/10

Friday, 21 May 2010

Blöö

Photobucket

Undorító ez a 80-as évek flash, ami folyik itt a világban. :D Agyam eldobom, hogy az a kúl, aki fölvesz gyöngyvászon cipőt, színes széldzsekit vagy az idióta nagy keretű szemüveget esetleg, diszkópunk haj. Klónok. Vagy hipster shit, nem is tudom...

Másféle: jön ez a tengerész stílus is. Csíkos pólók, tengerészcipő, miegymás. Eddig még pár emberen láttam, kb fél év és ez is kommersz lesz.
(Ahogy észrevettem egy új stílus első évében a "trú" arcok vannak benne, köv évben a trendkövetők/wannabík, a harmadik évben meg mindenki)

Azért van ebben jó dolog is:
(katt a nagyításhoz)

Monday, 17 May 2010

Kvíz

Igen-nem válasz engedélyezett, meg az, hogy a végére te is odabiggyesszél egy tetszőleges kérdést, és tovább adod :)

Szoktál-e ~
1. Üvegből (palackból) inni (vizet, üdítőt, sört). – IGEN
2. Saját könyvbe beleírni, behajtani a fülét, aláhúzni. – NEM
3. “h”-t használni hogy helyett (és egyéb hasonló rövidítést). – IGEN
4. Előre megtudni terhesség alatt a születendő gyerek nemét – ööööö xD
5. Szilveszterkor újévi körSMS-t, e-mailt írni. – NEM
6. Evés közben olvasni. – IGEN
7. Kutyát tartani bérházban (lakótelepi 30-40 nm). – NEEEM
8. Kertes házban a kertbe vizelni. – NEM
9. Moziban filmnézés közben enni-inni. – NEM
10. Bort inni kólával. – NEM
11. Pénzt adni a punkoknak. - NEM

Dal, ebédhez

Ez egy kúl videó, Amerika napsütéses szegletéből. Valamivel jobb, mint az itteni 3 napja szakadó, szutyok esőben számvitelt tanulni.

Sunday, 9 May 2010

2010.05.06

Wolf Parade. A38.


Kellemes csalódás volt a koncert, nagyon jól éreztem magam a kitűnő zenének köszönhetően. Minden elismerésem a kanadai srácoknak. 3000Ft volt a jegy elővételben, de egy forintot se bántam meg belőle, remélem sok hasonló együttest elhívnak majd a hajóra :)
Egy dolgot azért furcsállok: ahogy elnéztem nem volt félház se ... :\

Remélem mindenkinek ismerős a helyszín:

Wednesday, 5 May 2010

FNL

Zene olvasáshoz:


Közlemény: ha nem nézed a Friday Night Lights (Tiszta Szívvel Foci) sorozatot, akkor KISZÚRSZ MAGADDAL. Miért? Mert a legjobban megírt TV sorozat dráma kategóriában, amit eddig valaha készítettek.

És igen, van benne foci. Méghozzá az amerikai fajta, egyenesen Texasból. Sportrajongó vagyok, ezért én néha keveselltem a meccseket; valószínűleg egy olyan embernek, aki számára közömbös a sport, pont elég az, amit látni fog.
Mikor belekezdtem, lövésem se volt, hogy mi fán terem a "football". Most se sokkal tisztább a kép, ettől függetlenül az első évad nyitó képkockájától a negyedik szezon záró jelenetéig imádtam az egészet, ugyanis nem a sport csupán a körítés, a lényeg a történetvezetésben rejlik.
Nem tudtam nem szeretni, már pár rész elteltével. Magával ragadó karakterek, torokszorító élethelyzetek, mennyei zene. A ~40 perces epizódok igazából 20-nak tűnnek.
A texasi akcentus úgy érzem rám ragadt :P

Egy dolgot sajnálok: az ötödik szezon lesz az utolsó.



Ne hagyd ki, "allright"?

Thursday, 29 April 2010

Announcement

Allright, from now I'm gonna change a bit of this site's profile. 'WTF?!' you may say :D
It's not that easy to express your deepest thoughts about in written form in general; so from now you will read more articles about music, films, books and culture.

enjoy

Saturday, 13 March 2010

Dilemma

Photobucket

felül is szokott lenni bölcsességfogunk??
:s

Sunday, 21 February 2010

Elvárások

A korábban megígért nagyobb lélegzetvételű bejegyzések közül íme az első.

Biztosan előfordult már Veled is, hogy a környezeted nem úgy reagált egy tetteidre, vagy véleményre, ahogyan azt elvártad illetve szeretted volna. Attól függetlenül, hogy a megtörtént cselekvés objektívan nézve valóban pozitív volt, a környezeted egyáltalán nem ezt jelezte - az áldozatok(?) nem csak mi vagyunk, feltehetőleg a Föld minden lakójával történt már ilyen. Vajon mi lehet ennek a hátterében?

Mindenkinek van egy önképe. Erre a fogalomra rengeteg tudományos magyarázat létezik, én azonban igyekszem majd a gyakorlatias és megfogható oldaláról megközelíteni ezt a témát.
Ezen önkép alapján elvárunk bizonyos dolgokat az emberektől, hogy miként reagáljanak a mi "image"-ünkre, és ha ez nem történik meg, akkor bizony szenvedünk. Ha valakivel kedvesek vagyunk, akkor cserébe ugyanezt várjuk el általában és hasonlóra számítunk a társunktól/partnerünktől/tanártól/főnöktől/stb. Amint ez nem következik be, akkor az emberek túlnyomó részében feszültség keletkezik és innentől kezdve elkezdünk kérdéseket feltenni magunknak, mint például: "Mit ronthattam el?" "Most akkor valami rosszat mondtam?" Ez a rengeteg aggódás a jövőben döntési és problémákhoz vezet nagy valószínűséggel mind magánéleti, mind a karrier terén. Ugyanis tudattalanul úgy fogunk cselekedni, olyan dolgokat mondunk, amivel meg fogunk és meg is akarunk felelni másoknak. Nem lesznek konfliktusok. Elég okos dolognak hangzik ugye? Hát nem az!

Az idő elteltével a kielégítetlen vágyak elkerülhetetlenül dühhöz és belső feszültséghez vezetnek. Attól függően, hogy mennyire vagyunk tudatosak, kezeljük ezt a helyzetet. Jobb esetben találunk magunknak olyan szabadidő tevékenységeket, amik során több-kevesebb sikerrel kieresztjük a fáradt gőzt.



Sportolunk, olvasunk, bélyeget gyűjtünk, meditálunk... Míg ezen dolgokkal foglalkozunk egy kis szünetet és pihenést adunk az agyunknak, de a problémák valójában nem oldódnak meg. Míg nem kell rágódni a problémákon, addig minden rendben van, legalább is úgy tűnik. Azonban a dolgos hétköznapok során újra és újra és újra és újra (:D) felbukkannak a problémák.
Sokan azt teszik, hogy bevágják magukat a tv vagy a net elé és csak néznek ki a fejükből - a napi dráma adag ugyan folyamatosan el van juttatva hozzánk, de vajon ettől előrébb leszünk-e?

A nehézségek kezelésének kevésbé elfogadható formái a mértéktelen alkoholfogyasztás, bulizás, drog és a többi szenvedélybetegség. Arra a pár órára, míg sikerül kiszakadni a hétköznapi életünkből, vagy míg hat a pia úgy tűnhet, mintha egy más, sokkal szabadabb figura lennénk. Oly távolinak tűnhet a sok zűr. De amint a következő nap szembesülsz a megoldásra váró helyzetekkel, a két állapot közötti szakadék még jobban elmélyül... További stressz érzést és feszültséget okozva.

Az emberek nagy része (nem csak Magyarországon, hanem a világ szinte összes részén) azt érzi, hogy az irányítás kicsúszott a kezükből. Mindenről az állam, a férj/feleség/barát/barátnő, a főnök vagy éppenséggel a szomszéd tehet. Sokan szenvednek és áldozatnak érzik magukat, gyakorlatilag nulla hatással saját sorsuk fölött. És a azon néhány dolog - amit még birtokolnak pl: rossz párkapcsolat; rosszul fizető, de biztos állás..., elvesztése miatti félelem meggátolja őket abban, hogy akár saját erőből egy szemernyit is változtassanak a dolgokon. Mástól várják a megoldást. A csajom majd megváltozik, az állam majd kevesebb adót fog beszedni, a főnököm nem lesz rabszolgahajcsár és az ehhez hasonló mondatok listája szinte végtelen.
Ezalatt a magunkról kialakított képünkön nem vagyunk hajlandóak változtatni. Vagy egyfolytában panaszkodunk, más esetben meg a gőg pajzsát vonjunk magunk köré, másokat kevésbé okosnak/intelligensnek/humánusnak/képzettnek/kevesebbet szenvedőnek stb tekintve.

Hamis énképet alakítunk ki, ami alkalmankénti, úgynevezett szituációs önbizalomhoz vezethet. Ilyen az a jó nő, aki lemegy a szórakozóhelyre és ott istennőnek számít (mert olyan géneket örökölt és kifestette magát... ez is megérne egy hosszú posztot), de nem képes egy hosszabb távon egy egészséges párkapcsolatot kialakítani. És mondjuk az a 28 éves manager csávó, aki havi félmillát keres, a munkahelyén ő a sztár, de úgy próbálja fölszedni az előbb említett csajt, hogy még nem is ismeri, de vesz neki egy méregdrága koktélt. A fiatalok, akik egymás között versenyeznek a "ki a legnagyobb faszagyerek a környéken" címért, de amikor a rendőrök randalírozáson kapják őket, akkor kis ártatlan nyuszikká változnak.

Photobucket

Az ego mindig éhes és többre vágyik. Nagyobb lakásra, jobb kocsira, plazmatévére. Valóban létezik a Maslow-piramis és az általa leírt jelenség: amint kielégült egy alsóbb igényszint, akkor egy újabb, magasabb szintű lép a helyébe - de ez azért nem teljesen ugyanaz. Nem szabad a boldogságunkat külső dolgokban meghatározni.
Mindenkinek van olyan ismerőse, akivel jól esik, ha találkoztok. megindokolni nem nagyon tudjuk, de mégis van a személyiségében egy olyan energia, ami mágnesként működik. Rendszerint jókedvű; nem panaszkodik; élvezi az életet; szereti a változatos és kalandos dolgokat; nyitott sok mindenre... Ők valószínűleg olyan kiegyensúlyozott emberek, akik feltételezik, hogy az emberek körülöttük jó szándékúak és saját magunk inkább igyekeznek a pozitív dolgokra koncentrálni. Saját magukat minden esetben szabadon kifejezik, kevéssé törődnek azzal, hogy mások mit gondolnak róluk, mégis valahogy elkerülik őt a konfliktusok - és vállalják azt, hogy esetleg néhányan nem fogják kedvelni őket. Tudatosan vagy tudattalanul, de tisztában vannak azzal, hogy NEM LEHET MINDIG ÚGY TENNI, HOGY AZ MINDENKINEK JÓ LEGYEN. Legtöbbször a saját érdeküket helyezik az előtérbe, de igyekeznek úgy tenni, hogy másnak ne legyen hátránya belőle. Nem ítélkeznek; elfogadják más véleményét, legfeljebb nem értenek egyet azzal. Nem szeretnek tévedni, de ha megtörténik, akkor azt vállalják, de könnyedén továbblépnek és nem csinálnak belőle nagy ügyet, nem rágódnak egy rossz döntésen hetek/hónapok múltán is. Nos, elég kevés ilyen figura él :D

Photobucket

Ha kevéssé törődsz más elvárásaival, akkor azzá az emberré válhatsz, aki mindig is lenni akartál. Ez nem hónapok munkája lesz, hanem egy egész élete. Akkor csinálod jól, ha majd az életed végén nem lesznek olyan gondolataid, hogy valamit másképp kellett volna tenned. Az lesz a fejedben, hogy az adott alkalmakkor mindig a Tőled telhető legjobbat nyújtottad és mindig őszintén viszonyultál a téged körülvevőkhöz.
A legjobb ebben az, hogy ha eddig nem így tetted, már most ebben a percben elindulhatsz ezen az úton. És előbb vagy utóbb meghallod az egyik legjobban eső dicséretet: "Azta, sokat változtál mostanában! De jó irányba! :)"

Photobucket

Ha itt egy logikai buborékot vélsz felfedezni, akkor jól gondolod. Korábban azt írtam, hogy ne nagyon adjunk mások véleményére. Ezt azért szűrve kell kezelni, ugyanis az ember társas lény. Akkor vagyunk a legboldogabbak, ha nagyszerűek a kapcsolataink, így nem tehetjük meg, hogy másokat semmibe nézünk, robotokká válunk; szóval csak ésszel :) Arra törekedjünk, hogy lehetőleg mindig win-win kapcsolataink legyenek az embertársainkkal!

A legfontosabb üzenete ennek a bejegyzésnek az, hogy ha eddig hamis ideálokhoz ragaszkodtunk, akkor azt kurva gyorsan engedjük el, valamint kevéssé görcsöljünk a problémákra, ugyanis ha a a tőlünk telhető legjobbat nyújtjuk, akkor a lelkiismeretünk tiszta marad és ez az egyik legfontosabb érzés az életben.
A lekezelő viselkedést ne tűrjük el, lépjünk ki az olyan helyzetekből; ha meg nem tudunk, akkor fogadjuk el, de érzelmi energiát ne fektessünk bele.

Photobucket

A belül is érett felnőtté válásról még közölnivalóm van, de ebbe a posztba ennyi fért.

Wooo :D

p.s.
a kommentekért nem haragszom meg ^^

~ toto

Wednesday, 20 January 2010

Gratis

Két monsztre íráson dolgozom, amit majd jól fölrakok ide, amint elkészültek; addig is köszöntsük Zooey Deschanel-t, aki a hét elején lett 30 éves! *tapsvihar*
Nem az a tipikus Oscar színésznő, de attól még aranyos. Galaxis Útikalauz Stopposoknak, Yes Man és a 500 Days of Summer filmekből ismerhetjük a legtöbben.

Photobucket

Az utóbbi film pl jobban megérdemelte volna a Golden Globe-ot, mint a Másnaposok.
És a nem létező lakásomból se rugdosnám ki. Logikai összefüggést meg ne keressetek a 2 mondat között. Teljesen átmegyek Joyce-ba...

Photobucket

Az előbb készítettem magamnak egy fenomenális tojásrántottát, aztán nemsokára go Mountex Boulder Club. Ép testben ép lélek.

toto ~

Monday, 18 January 2010

Elég jó

Vége a sztrájknak, kevesebb szmog.
A vizsgára meg ugyanúgy lehet tanulni.

Nagyon zsiráf videó, a csodálkozás garantált (teljes képernyős HD módot ajánlom).

My Day "Living the Dream" from renan ozturk on Vimeo.



Rashida Jones jó nő. Kár, hogy keveset látni.
Photobucket

Sunday, 10 January 2010

Heti ajánló: The Beatles

Kurvára nem gondoltam volna, hogy ennyire zene centrikus lesz ez a totohimself, de hát nincs mit tenni; itt én diktálok =P

Egyszer az általános iskolai erdei táborban az egyik reggelen valaki bekapcsolta a rádiót. Valami nagyon vicces ment benne és néhányan azt kiabálták benne, hogy "Jeee, jeee, jeee!" Rákérdeztem anyukámnál, hogy mi ez és válaszolt is: "Kisfiam ez a Beatles. Nagyon régi zene, még meg se születtél!"



Azóta eltelt 10 év és ugyanarról az bandáról írom a bejegyzésemet.
Már egy ideje hallgatom a brit zene mai termését, azonban a múltjáról a 70-es évek rockját és egy kis punkot (vagy metált) leszámítva nem sok sejtelmem van/volt az eredetéről mind a mai napig...
Így logikusnak tűnt, hogy vessek egy pillantást a történelem legsikeresebb együttesére, magára a The Beatles-re is. Adott volt az ismeretlen korszak, a nagyon kúl séró és híres tagok.
A banda történetéről nem akarok itt írni szinte egyáltalán. Go2 wiki. Viszont elöljáróban kiemelem, hogy az eleinte egyszerű dal/hangszer körítésen a pályafutásuk során folyamatosan javítottak, így a sosem nyugvó kritikusok munkáját is megnehezítették - tehát nem csak ültek a babérjaikon és járták a biztos utat.

Zenében, megjelenésben, körítésben és a körülöttük kialakult hisztériával olyan felhajtást gerjesztettek, amire azóta se volt példa a történelemben. Hatása nem csak a jelent, hanem a jövőt is formálja minden bizonnyal.
Tessék hallgatni őket.

Photobucket

Monday, 4 January 2010

00-09 compilation

Január elsejével nem csak új évet, hanem egy másik évtizedet is köszönthettünk.
2000 és 2009 között hihetetlen sok klassz előadó, hihetetlen sok nagyszerű albummal kényeztette füleinket. Össze is gyűjtöttem a 10 legfontosabbat - azokat, amik a legtöbbet jelentetik nekem.
Rangsorolás és a teljesség nélkül, íme!



Arctic Monkeys -- Whatever People Say I Am, That's What I'm Not
(2006)
Photobucket
Az akkor még csak 19 éves Alex Turner vezérletével készítette el a sheffieldi banda, minden idők leggyorsabban elfogyó debütáló albumát az Egyesült Királyságban.
A dalok nagyszerűek, a szövegek szintén, amit az odamondós cím is sejtet. Gyorsan Anglia egyik leghype-oltabb együttesévé váltak.
10/9,5


Coldplay -- A Rush Of Blood To The Head (2002)
Photobucket
Az angol négyes a 2000-es Parachutes sikere után, ezzel az albummal az évtized egyik legjobb lemezét készítette el. A dalok csodálatosak, sokszor kapcsoltam be, amikor szar kedvem volt. Kedvenc: God Put a Smile upon Your Face, The Scientist.
Szerencsére már egyszer jártak Magyarországon és adtak egy fantasztikus koncertet; remélem rendszeres látogatók lesznek (:
10/9



The White Stripes -- Elephant
(2003)
Photobucket
A detroiti duó lemeze energikus, innovatív és a továbbiakban csak szuperlatívuszokban tudnék beszéln. Jack White a rock mai generációnak legkiválóbb alakja. Pont.
A Seven Nation Army riffje meg beírta magát a történelembe.
10/9


Manu Chao -- Esperanza (2001)
Photobucket
A baszk származású zenész folyékonyan beszél és énekel angolul, spanyolul és franciául és még ki tudja hány nyelven - az Esperanza alatt öthöz(!) folyamodik. Ez a multikultúrális hatás érződik zenéjén is, ami ötvözete a rocknak, popnak, reggae-nek, punknak, ska-nak, latin zenének és még sok mindennek - beskatulyázni képtelenség lenne. Egy biztos megunni nem lehet.
10/9,5


Audioslave -- Audioslave (2002)
Photobucket
A Soundgarden (pár napja bejelentették újraegyesülésüket) és a Rage Against the Machine tagjaiból verbuválódott supergroup nem sokáig bírta együtt, de a rövid idő alatt nagyon klassz albumokat készítettek. Nehéz is legjobbat választanom, mert mindegyiken vannak "iszonyatjóagyameldobom" dalok. Chris Cornell hangja még egyben van és Tom Morello gitárjátéka is figyelemreméltó. A Like a Stone hatására néha még libabőrös is leszek ;P
10/9


Led Zeppelin -- How The West Was Won (2003)
Photobucket
A szigetországi rockistenek már jó 30 éve feloszlottak (leszámítva két koncertet, ha jól tudom) és azóta nem is készítettek új dalokat közösen.
Azonban 2000 környékén Jimmy Page - minden idők egyik legkiválóbb gityósa - előkotort a pincéjéből pár porosodó bakelitet, elvitte a stúdióba, ahol kijavították a hanghibákat és elkészült minden idők legjobb koncertalbuma (LINK), nem is akármilyen terjedelmben: a kiadás 3 cd-s(!). Most is ott figyel a polcomon :D
10/10


The Last Shadow Puppets -- The Age Of The Understatement (2008)
Photobucket
Alex Turner és Miles Kane közös munkája a 2008-as év legfrissítőbb hangvételű lemeze lett. Egy dolgot sajnálok: gyorsan végig lehet hallgatni. Westernes, rockos, nosztalgikus hangulatával kiemelkedett a szintetizátorok áradatából. Megjegyzem, hogy a B-side-okkal még egy ugyanilyen erős albummal előrukkolhattak volna, mégse tették...
A borító meg csodás, tessék csak megfigyelni :P
10/10


Franz Ferdinand -- Franz Ferdinand (2004)
Photobucket
Szerintem a legjobb skót együttes (más nem is ismerek, psszt! xD) fantasztikus debütlemeze jó sok díjat besöpört. Nem is érdemtelenül, hiszen olyan slágerek vannak rajta, mint a mindenki által ismert Take Me Out. Lendületes, táncolós, karcos rock ez, amit a közönség mindmáig nagyon szeret. Én is.
9/10


The Dodos -- The Visiter (2008)
Photobucket
Számomra furcsa, hogy nem durrant nagyot; de sokak szimpátiáját (és köztük az enyémet is) elnyerte a californiai folk-rock-indie együttes. Az egyszerű borító ellenére a zene nagyon változatos és van egy olyan bája, ami miatt mindig meg lehet hallgatni majd évek múltán is.
9/10


Quimby -- Kilégzés (2005)
Photobucket
Az évek alatt szépen lassan a legjobb alter-rockegyüttessé váló dunaújvárosi srácok 3 év szünet után hívták föl magukra a figyelmet. A legnagyobb slágereket (Sehol se tallálak, Autó egy szerpentinen, Most múlik pontosan) a magyar zene tv csatornák is szívesen játszották.
Sziget, Almássy tér, Pecsa, A38 - mind-mind nagyszerű élmények, ugyanis élőben a legtöbb dal még markánsabban szól. Csak néha a hangtechnikusok, igazán lejjebb tekerhetnék a hangerőt picivel :\
8,5/10


Remélem élvezetes volt a bejegyzés és ha még nem próbáltad ezeket a zenéket, akkor ne tétovázz... :D

T